Tehát azért csalódni valakiben, mert nem olyan, amilyennek elképzeltük, sokkal inkább rólunk szól, mint a másikról. Talán azon is érdemes lehet elgondolkodni, miért ruházunk fel másokat olyan tulajdonságokkal, amikkel nem rendelkeznek, miért akadunk ki, ha valaki nem hazudik, vagy nem bújik a megszokott álarcok mögé, nem úgy viselkedik, mint amit elvárnak tőle, nem azt képviseli, ami szerintünk helyes stb., miért hisszük pl. azt, hogy nekünk és a másiknak sincs árnyéka, vakfoltja, elakadása, feldolgozatlan sérülése stb., és ha kiderül, hogy van, akkor miért ítélkezünk felette, ahelyett hogy együttéreznénk vele, hogy ő is csak ember?! ⯑
 
Amikor egyik oldalon szélsőségesen felmagasztalunk, másik oldalon pedig szélsőségesen sárba taszítunk valakit, nem a valóságot látjuk, szinte törvényszerű, hogy csalódni fogunk és ez sokkal inkább rólunk szól, mint a másikról, a saját plútói szélsőségeink kivetüléséről.
 
SzB
 
Fotó forrása: https://hu.pinterest.com/pin/20407004553836552/