Ami korábban belefért, ma már nem.
Elképesztő erővel válik le rólunk a hamis azonosság.
Nem lehet elrejteni, nem lehet eltitkolni, nem lehet megállítani.
Vannak dolgok, amiket ki kell mondani, akkor is, ha konfliktussal jár, akkor is, ha megbüntetnek érte. Sokunknak ordították le gyerekkorunkban a fejét, amikor kiálltunk magunkért.
 
Pl. én a fél gyerekkoromat a sarokban töltöttem, már akkor is szerettem visszabeszélni. ⯑ (Amúgy ez nem vicces, rengeteget dolgoztam vele.)
 
Lehet most újra megbüntetnek, vagy megbüntetsz valakit azért, mert nem ért, vagy nem értesz vele egyet. Nem baj. A gyógyuláshoz fel kell tépni a sebet.
 
Te csak mondd, vagy üvöltsd ki, akkor is, ha fáj.
 
Nem kell magadban tartani, nem kell úgy tenni, mintha minden rendben lenne, ha nincs.
 
Már nem vagy gyerek! És a másik sem az.
 
Nem félhetsz a büntetéstől, légy bátor és állj ki magadért, azokért a dolgokért, ami számodra fontosak. Nem kell benyelni, magadat mérgezni, betegíteni, látszólagos békét kötni csak azért, hogy elkerüld a konfliktust, vagy a büntetést.
 
Ha ettől félsz és ezért nem vállalod fel, valójában a belső gyermeked fél, hogy megismétlődik mindaz, amit gyermekkorában ki tudja mennyiszer élt át. Amikor visszabeszéltél és ezért megbüntettek, bezártak, lekapcsolták a villanyt, csenddel vertek, vagy leordították a fejed, csak azért, aki vagy.
 
Ideje van kimondani, ami fáj, ideje van vállalni akkor is, ha elváláshoz, vagy kenyértöréshez vezet.
 
Aki csak akkor szeret, ha a kedvére teszel, nem téged szeret, hanem azt, amihez hozzásegíted. ⯑
 
SzB
 
 
✨Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az írások csak pontos hivatkozással és szerzői névvel terjeszthetők.✨
Köszönöm, ha tiszteletben tartod!