Ha valaki nem akar szembenézni magával, olyan kapcsolatokat keres, amiket önigazolásra használhat, hogy vele minden frankó, akik nyaldossák azokat az ÉN-részeit, amik számára kellemesek.
 
Ha valaki nem veszi észre, hogy nem jó a közelében lenni, még sokáig fog másokat hibáztatni azért, ami amúgy miatta nem működik.
 
Ha valaki nem képes a tetteiért és a döntéseiért felelősséget vállalni, lehet akármilyen képzett, tanult, művelt, nem felnőtt és egész életében a felelősségvállalást, azaz a felnőtté válást tanulja.
 
Ha valaki nem tart ott, hogy önmagával őszinte és nyílt legyen, miért csodálkozik, ha kapcsolatai is szerepjátékokról, álarcokról, játszmákról és becsapásokról szólnak?!
 
A sort végtelenségig lehetne folytatni ....
 
SzB