Aki másokat kizár, valójában önmagát zárja ki, ezért az őseink, nagyszüleink, szüleink, tanáraink stb. által alkalmazott nevelési - büntetési - zsarolási - fegyelmezési módszerek, mint pl. a csenddel - büntetés, olyan károkat okozott bennünk, olyan mélyre ment a láthatatlan világunkban, hogy nagyon gyakran buggyan fel, mint általunk is tudat alatt ismételt reakció.
De pl. akit agresszióval - indulattal büntettek gyerekkorában, vegye észre, hogy ő is vélhetően ezekkel az eszközökkel reagál krízis helyzetekben, még akkor is, ha óriási károkat okoz ezzel önmagának és a kapcsolatának is. A sort lehetne folytatni ...
Összegezve: nem új útra lépni, nem új kapcsolatot létesíteni, nem új dolgot életre hívni kihívás, hanem a régi utat - mintát - kapcsolati működést - minőséget elengedni, levágni, átírni. 
Amíg a régit nem tudjuk felismerés által nyakon csípni, majd lassan, alázattal, türelemmel, kitartással átírni, hiába cserélgetjük szereplőinket, párkapcsolatunkat, barátainkat, tanítóinkat, kollégáinkat stb., mindig ugyanazt hívjuk életre.
2022. november 17.
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/6262886974789601/
.png)
.png)
_optimized.jpg)
