Erőből - egoból - sértettségből stb. NEM ÉRDEMES LEZÁRNI DOLGOKAT, idő kérdése és vissza fog térni, csak más díszlet, már szereplő által. Tehát hiába akarjuk megúszni, amíg nem gyógyulunk ki valamiből, nem tanuljuk meg, nem csináljuk végig stb., addig visszatér hozzánk.

Az Isteni igazsággal, ami a felettes énünk üzenete, előbb - utóbb mindannyian találkozni fogunk, hiába likvidáljuk azokat, akiken keresztül a szembesülés megtörténik.
Ideje van észrevenni, hogy akiken és amiken keresztül szembesülhetünk a nem túl fényes én-részeinkkel, ők nem az ellenségeink, hanem a támogatóink, segítenek kigyógyulni abból, amiből ki kell gyógyulnunk (nem a bántalmazókról beszélek, mielőtt valaki így értelmezi).

Végleg befejezni és lezárni csak azt lehet, ami már BETELJESÍTETTE SORSFELADATÁT, ami túl van a polaritás útvesztőjén, amit már nem címkézünk, nem minősítünk, ami felett már nem ítélkezünk, ami már nem érint meg szélsőségesen, amit nem akarunk eltávolítani, amit nem az ellenségünknek tekintünk stb. :)


Amíg ezeket éljük, hiába próbáljuk lezárni, vissza fog térni.


Minden visszatérés egy újabb esély ahhoz, hogy észrevegyük a hiányainkat és/vagy többleteinket, amik az EGYENSÚLYI ÁLLAPOT HIÁNYA miatt térnek vissza és amíg valami NEM TELJES, befejezni és lezárni sem lehet. :)

SzB

Kép forrása: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/189349/