Ne engedd, hogy elfeledkezz a szépségről, a nemességről, az emberségről, az együttérzésről, a szeretetről, a jóságról, a megértésről, amikor könnyebb lenne beállni az értéktelenség, a félelmek, az aggodalmak, a sötétség árnyékába.
 
Ne engedd, hogy az út pora belepje a szíved és az elméd, és rátelepedjen arra a gyermeki tisztaságra, gyermeki örömökre, lelkesedésre, ami benned él és amire minden pillanatban vissza tudsz emlékezni.
 
Ne engedd, hogy mások elakadásai, sötétsége, vakfoltjai, gonoszsága, mohósága, etikátlansága stb. határozza meg a hogylétedet.
 
Ne engedd, hogy azonosulni kelljen azzal, amivel minden porcikádban érzed, hogy nem tudsz és nem is akarsz azonosulni.
 
Ne engedd, hogy visszahúzzanak oda, ahova már régesrégen nem tartozol.
 
Ne engedd, hogy a múlandó, pillanatnyilag kedvező, érdekek szerinti, értéktelen, gyarló stb. átvegye az örök értékek felett az uralmat.
 
Ne engedd, hogy ember embernek farkasa legyen.
 
SzB