Valóban igazi értékekre épülő kapcsolatok a tömeges kapcsolatok? Valóban önazonos szerepeket öltünk magunkra, csak azért, hogy mások elfogadjanak és szeressenek bennünket? Vagy a megfelelés, a külcsín, a népszerűség, az érdekek, a külsőségek, a felszínes kapcsolatok mozgatnak bennünket? :)

Aki mindenkivel jóban van, eleve gyanús, ott általában egy csomó önhazugság, önismereti hiány, megfelelési kényszer, társfüggőség, kapcsolat függőség, népszerűség hajhászás, érdekek stb. áll a háttérben, az pedig tényleg nagyon átlátszó, amikor valaki ezt az EGYségre hivatkozva teszi. :)

Sokszor írtam róla, de nem elégszer, nem vagyunk valók akárkinek és nekünk sem való akárki. Ha valaki valóban mélységeiben ismeri magát, és nem egy felszínes szinten, már nem tud és nem is akar bármi áron kapcsolódni. :) Ugyanis ahhoz meg kell játszania önmagát! Akiknek nagy udvartartásuk van, akik mindenkivel jóban vannak, akik kerülik a konfliktusokat, akik nem tudnak hosszabb ideig egyedül lenni, akik látszólag mindenkivel jóban vannak stb., azt keressék, miért akarnak SZEREPEKET magukra húzni?! Milyen megfelelési kényszer mozgatja őket?!

Lehet nem leszek túl népszerű azzal, amit írok, de számomra mindig gyanús volt, aki mindenkivel jóban van. Vagy fogalma sincs mélységeiben önmagáról, vagy a szerepei -álarcai fogságában éli még a megfelelések végtelen körforgását.... A színészek a színpadra valók. :)

NE A MÁSIKKAL FOGLALKOZZ, NE A MÁSIKON GONDOLKODJ, NE A MÁSIKNAK AKARJ MEGFELELNI, KIZÁRÓLAG CSAK MAGADNAK ÉS AZ ÉLETED MEGEMELKEDIK!

SzB

Kép forrása:https://hu.pinterest.com/pin/34128909667250444/