Talán emlékeztek, hogy május 7-én el kellett altatni a cicámat.
 
Ezzel nem ért véget a tanítás.
 
A 14 éves kutyusomat május 15-én váratlanul meg kellett műteni, mert mint kiderült, lenyelt egy követ (gondolom kaja volt rajta), ami elakadt a bélben. Ez nem vicces műtét, főleg egy idős kutyánál. (Azóta túl vagyunk a nehezén. ⯑)
 
Aztán amikor eljutottam oda, hogy Istenem legyen úgy, ahogy lennie kell, kiválasztott egy új cica.
Pont úgy, ahogy anno Mici.
Kinézett bennünket új otthonának.
És május 23-tól itt is lakik. ⯑
 
Így újra teljes a csapat. Iván kutyus még lábadozik, bár már lelkesen áll a hűtő előtt, az új cica pedig még ismerkedik a kutyával és velünk is.
 
Ha van misztikus, klassz, fiú cica nevetek, örömmel fogadom. Nagyon nyugodt, bújós, kiegyensúlyozott cica, meggyőződésem, hogy Micike küldte maga helyett.
 
Nézzétek csak, milyen édes. Az állat nagy kötöttség, sokan ezért nem is vállalják, azonban akinek már évekig - évtizedekig volt, nehezen tud nélküle élni. ⯑ Hálás vagyok, hogy ebben a sokszor nagyon nehéz folyamatban sok újat tapasztalhattam ismét magamról.
 
Legyen szép estétek! (a név ötleteket tényleg örömmel fogadjuk)
 
SzB