Szenvedés, megfelelés, szegény-Én ill. áldozat-elkövető játszmák, nehézségek, illúziók, hazugságok, megmentő-szerepek, függőségek, felmagasztalt külső mesterek, elterelő spirituális és egyéb jelenségek, illúziók stb. ismétlése, vagy átlépve a dimenziókapun képesek leszünk egy új minőségbe lépni, ami már az önállóságról, függetlenségről, felelősségvállalásról, felszabadulásról, tisztaságról, egyenességről, valódi önazonosságról, teljes megújulásról, gyógyulásról, új útra indulásról, egyenrangúságról stb. szólnak.
 
A dimenziókapun csak úgy lehet átlépni, ha változunk, nagyon mély, lelki - szellemi - fizikai értelemben is, ha abbahagyjuk azt, ami kényelmes, megszokott, ismerős, ha kilépünk a ragaszkodásainkból - kapaszkodásainkból, ha az emberi kapcsolatainkban befejezzük a játszmázást, titkolózást, képmutatást, helyezkedést, leuralást, kihasználást, függést stb., ha képesek leszünk meghaladni önmagunkat.
 
Már ott vagyunk abban az energiatérben, ami napról napra, hétről hétre egyre erősebben mutatja meg, melyik úton is járunk. Bármelyik percben változtathatunk, bármelyik pillanatban dönthetünk úgy, teszünk azért, hogy változzunk és változzon a valóságunk.
 
Ami bennünk van, a láthatatlan szinteken, azt visszük be a közösségeinkbe, azzal terheljük, vagy szabadítjuk a teret, ezért is nagyon fontos lenne egyénileg kitörni a szenvedés ismétlődő körforgásából. Ehhez döntéseket kell hozni, és bizony vannak olyan döntések is, amik lehet hogy pillanatnyilag nem kellemesek, de hosszútávon egy új dimenziót teremthetnek.
 
SzB