Csak addig emeljük magunk fölé a másikat, a másik véleményét, nézőpontját, tudását, hitét stb., míg a MAGunkéra rá nem találunk és bele nem állunk abba teljes mellszélességgel. Szóval örülni kell ezeknek, hisz azt mutatják meg, hogy jó úton haladunk az önazonosságban, senki és semmi nem tud erről letéríteni. 
Van úgy, hogy bele kell állni az ERŐNKBE, meg kell mutatnunk, hogy bármit nem lehet velünk megtenni, még akkor sem, ha ez kapcsolatok átalakulásához - leválásához - elhatárolódásához vezet. Meg kell tanulni határt húzni, a szeretteinkkel, barátainkkal, szerelmünkkel, mestereinkkel stb. szemben is, ezzel tanítva a másikat, mi az, amit megtehet és mi az, amit már nem tehet meg velünk.
Ha ezért valaki megharagszik, megsértődik, ellenünk fordul, AZ NEM A MI PROBLÉMÁNK.
(Bocsánat, ma sok a mondanivalóm. )
)SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/807481408207697452/
.png)
.png)
_optimized.jpg)
